Alonso

2002 óta egyszer nem voltam Budapesten a Hungaroring alatt. Akkor mondjuk nem is érdekelt. 2003-ban nagymamámnál voltam Zalavégen (ahol lakik 100 ember, mindenki 55 felett, az élet hajnali 4-kor kezdődik, és este 6-kor véget ér - a Barátok Köztöt már az ágyból nézik). Szóval itt voltam, 11 évesen. Unatkoztam. Napszúrás is volt, nem mehettem napra. Annyit tudtam az egész F1-ről, hogy mindig az a Schumacher nevű halál ellenszenves pasi nyer. Papám megkért, hogy amíg ő kint van a kertben, mert dolga van, nézzem már a futamot, és menjek ki félóránként, hogy mi van. Bekészültem egy Harry Potter könyvvel, hogy unalmas lesz. Elkezdődött, és Alonso volt az első végig. Azért szurkoltam, nehogy legyen vele valami, mert akkor az az idióta német nyer. Végignéztem az egészet, néha kimentem szólni Papának, hogy mi van, aki nem értette, hogy mi az, hogy nem Schumi vezet. Az utolsó köröket együtt néztük meg. Alonso nyert, és mikor levette a sisakját, valami nagyon nagyon megfogott benne. Oké, lehet ez most hülyén hangzik, mert nem az a tipikus szépfiú. Viszont azóta az összes futamot követem, Alonso közben kétszeres világbajnok, csapatot cserélt kétszer. Most éppen a Ferrarinál van, és maradni is készül. És most az egész F1, a "száguldó cirkusz", Budapesten van. És én is. Ők pedig a Boscolo Hotelben. Én meg ott leszek.

... elég egyetlenegy pillantás rá. Csak hogy, olyan Lillisen: és így nézed, hogy b*szdmeg, ez tényleg létezik!

És nagyon nagyon boldog szülinapot Neki!